A hatvanéves ember és a végtelen


Arató Lászlónak

A végtelen... hát tudod, nincsen vége.
Ha kinézel az ablakon: az béke.
A fiókodban alszol, mint a medve,
vagy hajóra szállsz minden péntek este.

Ha fúj a szél, lapozhatod a tengert:
így képzelem a hatvanéves embert.
A tenyerében cseresznyefák nőnek,
és hálás minden ritka szavú nőnek.

November van. Rádköszönnek az ágak.
Ideje van a málnapálinkának.
Barátok jönnek, mind elalszanak.
A szürke felhők szép vízilovak.

A képen Igor Rimasevszkij festménye. Forrás: http://catsfineart.com/

Megjegyzések

Megjegyzés küldése