Hóember vagyok


Felépítetted délceg enmagam:
a vénülő test és a lúzer szellem
közötti résben kései szerelmem
lett lélekbarát építőanyag.

Szemed avatott férfivá, szivem.
Bár furcsa képlet, kár lenne tagadni.
Ha rádöbbenek, hogy most ennek annyi,
sötét erdőbe jutok, azt hiszem.

Hogy vége lett, nem meglepő a tény,
hogy együtt járjuk, sosem volt remény,
az emberélet rémes útjait.

De ha hazugság volt csak, akkor félek,
hogy hóemberként olvad szét a lélek,
mit építettek ügyes ujjaid.

Megjegyzések