a reggelekre emlékszem leginkább


a reggelekre emlékszem leginkább
a meg nem történt reggelekre
a tányéron valami gőzölgött
még este felszerelted a hintát
s egy kacagás göndörödött benne

a sértődésekre emlékszem leginkább
egy arcra ahogy soha nem láttam
megijesztettek a kicsit lebiggyedő ajkak
az összeszorított száj
a hideg a frissen festett lakásban

de mégis a macskára emlékszem leginkább
soha nem volt hófehér cicám
az ölemben ült de lassan kimászott belőle
s egy másik ölbe ballagott át
valahogy jobb kedvem lett tőle

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések