Reggel


Azonnal oldom a kávét főzök már alig ébren
vagyok zuhog s hogy ablakom nyitom ma sem
lesz idill Lemerülve édenébe Esik esik – a por
nedvesen és sohase vársz – mert mire is?

bombázórajok húznak nyugat felé árulásra
és zsákmányolásra készek vagyunk bármit
elég nehéz ebben a sivatagban mondani
és én szeretném pontosan, szépen kifejezni

De miért csodálkozom Auschwitz után
köpönyeg. Amint van, úgy fogadom el
a valóság nehéz. A nyomor nem lesz

könnyebb. Én minden italt tisztán, érthetően
így szólt: "Köszönöm, Isten szeme mindent
de tényleg mindent meg ezt a kifeslő reggelt

A képen Picasso Bikaviadal című festménye.

Megjegyzések