Barack az ember, én mondom, barack.
Bársonyos bőrét még könnyen lehúzom,
mint nyári éjen húzom le a blúzod,
tapad, szakad, de végül nem maradsz
ruhában, és megmutatod magad.
Nem szégyelled a puha húst, a nedves
és édes felszínt, ahogy a felettes
én visszavonul, s másnak tár utat.
S ha szerencsém van, majd a hús alól
előbukkan a kemény héjú mag,
de éhes fogam hiába hajol
fölé, a csontba jobb, ha nem harap.
Nincs sugárzás, mely mélyére hatol.
Barack vagy. És nem adod meg magad.
A kép forrása: http://mirthandmotivation.com/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése