Egy Weöres-sorra
Négy csillag közt alszom ma éjjel,
erősek, nem engednek el.
Betakarózom nyári éggel,
négy csillag mellém térdepel.
Az egyik zöld, körötte pára,
beborít szerelmes szavakkal,
belehalok az illatába,
fölém hajol és úgy marasztal.
A másik narancs és piros,
nekem örök álmot varázsol,
de mint a selyempapiros,
ellobban ajkam parazsától.
Harmadik fehér-fekete,
halkan beszél, hogy felébresszen,
nem pillant rám, mert nincs kire,
nyakában lógok egy kereszten.
Negyedik nem tudom, milyen,
japán betű és titkos ábra,
hasonlít egy harangvirágra:
a negyedik, az rejtelem.
Szvetlana Krotova képe. Forrás: http://www.catsfineart.com/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése