eső könnyében áll a város


mert minden lehet ami volt
mert minden lehet ami nincs
üres az ég üres az út
fehér a galamb szeme is

az eső esik ez a dolga
és elmossa a szobrokat
látod eltűnt a bajza utca
tömött sorokban férfiak

vonulnak át az állatkerten
mind szürke mindegyik beteg
egy sötét hajfürt jut eszükbe
szívük nem dobban mégse meg

mert elmosódnak már az évek
és minden lehet ami volt
ma éjjel villog még az írás
szerelmem tarts ki amíg élek

Fotó: Karancsi Rudolf. Forrás: 444.hu

Megjegyzések