Alig ismertem meg hazámat,
ahogy lógott a fogason,
olyan üres volt, olyan fáradt...
És hirtelen öntötte el a
verejték a homlokom.
Hogy most akkor innen hová?
Működésképtelen – mondtad,
de ebből még nem volt világos,
hogy hová vigyem a halottat.
Megyek már. Veszem a kabátom.
A pohárban még ott a hazám
tükörképe.
Fölmelegszem majd nálad.
Reggelig ki se nyitom a szám.
A képen látható szobor Minneapolisban van. Forrás: http://hejpath.com
Megjelent a Litera-Túra Irodalmi és Művészeti Magazinban (Facebook).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése