húsvétkor

mikor mondjuk meg nekik
kérdeztem hány éves korban
milyen napszakban milyen
arckifejezéssel
milyen alkalomból
hogy a jövő idő nem úgy van
ahogy az iskolában tanulták
illetve egyáltalán nincs
hogy elkocsonyásodott a jövő
elvesztek a körvonalai
csak a fájdalom van
a helyén
és mit fognak szólni
amikor megértik

de az Isten csak nézett azokkal
a szomorú barna szemeivel
felhajtotta a maradék vodkát
mindig azt ivott azt mondta
az a legtisztább
köszönöm hogy időt szakítottál
rám mondta tudom hogy mindig
el vagy havazva
de most már tavasz van
vihogott mint aki jó viccet mondott
amúgy tényleg
virágoztak a bokrok a köztársaság téren
amit a szent pápáról neveztek el
fizetett sose hagyta hogy én
fizessek ezt végül is
helyesnek is tartottam

alig értettem olyan motyogva
mondta aztán
húsvétkor
vagy hát nem is tudom
nem is tudom
talán
és elindult a hajnali teleki téren
ki a fiumei útra
egyre kisebbnek látszott

A vers megjelent a Valami tavasz c. antológiában. Szerkesztette: Hajnal Éva, Litera-Túra Kiadó.

A képen Salvador Dalí festménye.

Megjegyzések